Hazatértem, felnyitottam egy üveg Champagne-t, és az MKB-Euroleasing kicsit furcsa ügyvédjére gondolva fogalmazom meg gondolataimat.

 

Aki követi írásaimat, gondolataimat, az tudja, hogy 2009. óta foglalkozom egyre idegesebben, ám reményt nem vesztve az un. deviza alapú hitelek jogi megítélésével, perével. Az első – szerencsére jogerősen – ítélettel befejezett ügyem saját perem volt, melyben a Lombard szerződésének semmisségét deklarálta a bíróság.  Annak példánya talán már bejárta az internetet, hiszen nekem is “visszaajánlották” azt.

A következő per a PORSCHE Bank ellen volt folyamatban, ott egy igen fényes logikával, jogi érveléssel ellátott indokolással deklarálták az egész szerződés semmisségét, ma pedig az MKB-Euroleasing szerződése bukott meg a bíróság előtt. A sort  -reményeim szerint – 100%-os sikerrel folytathatom.

 

Az eddig ügyekben változást valószínűleg az hoz, hogy azokban a perekben, ahol az alperes szervezetek nagyon védekeztek, ott jobban támadtam, és terítékre került a szerződés létre nem jöttének kérdése. A banki alkalmazottak, közjegyzők kihallgatását követően a bíróság is felfigyelt erre a jogi tényre, így a vallomások eredményeként el sem jutunk a szerződés semmisségéig, mert csak a létrejött szerződés lehet semmis.

A Kúria nagyon figyel a mostani törvénykezési gyakorlatra, és talán alappal mutathatok rá, a törvényszéki ítélkezésben immáron  - legalábbis a Fővárosi kollégiumban  - már nem kérdéses, hogy az un. árfolyamrés hibája az egész szerződés semmiségét okozza. Az is egyértelmű, hogy ez a semmisségi ok minden további érvénytelenségi ok vizsgálatát lehetetlenné teszi, és ezt csak a szerződés létre nem jötte überelheti.

Azaz, ha valaki a keresetében nem beszél nagyon zöldségeket, akkor a pert megnyeri. Természetesen a rövid indokolással ellátott ítéletek mögött 100-150 oldalnyi felperesi jogi képviselői érvelés van, és nem elegendő a talárt beküldeni a tárgyalóba. Az alperesek védekezése eléggé színes. Illik felkészülni és reagálni.

 

A szerződések semmisségének deklarálása a fogyasztók számára jogvédelmet ad, de ezt követően a semmis szerződés alapján kell visszatéríteni a felelős őrzés szabályai alapján a kapott pénzkölcsönt. A “kapott” szón van a hangsúly, azaz azt a forint összeget, mely a fogyasztó számláján landolt egykor. Az addigi befizetéseket a késedelmi kamatra és a tőke törlesztésére kell elszámolni. Többen már visszafizettek mindent, vagy alig van, de a többségnek az így kiszámított tőketatozása is ijesztő. Ezért lenne szükség a bankok korrekt hozzáállására, melynek nyomát sem látom.

 

A különböző PBT eljárások következhetnek tehát. Ez az egész olyan, mintha a törvényszékek előtt eljáró ügyvéd lenne a műtétet végző orvos, majd a PBT előtti képviselő a gyógytornász. Mind a kettő iszonyat fontos, és önmagában a műtét sem jelenti a beteg gyógyulását, amennyiben az utókezelés elmarad, vagy hatástalan, szakmaiatlan.

 

Én úgy gondolom, hogy talán eljön az az idő, amikor a semmisség deklarálása miatt már nem kell bíróságra szaladni jogvédelemért, és a bankok tudomásul veszik saját szélhámosságaikat. Ám ebből csak akkor lehet katarzis, ha a kitaláló emberek, az irányító emberek jogi felelősségét megállapítják. Nem vasra kell lógatni őket, hanem törvényes és megalapozott vád alapján eljárni ellenük, ugyanis ez a dolgok menete, és az eddigi perbeli tanúk vallomását követően én bizonyítottnak látom a csalást. Nem csak beszélek róla, hanem letettem az asztalra a konkrét jegyzőkönyveket.

 

Ideje lenne lenyugodni, összehangolni a magatartásokat, és lassan megszervezni azt a társadalmi nyomást, mellyel nem a bíróságokat támadják, hanem a bankokat. Ugyanis a társadalmi feszültség ebben a relációban mozog. És egy dolgot végezetül szögezzünk le, Pártunk és Kormányunk szakértelme igen erősen megkérdőjelezhető. A morális tanulságokat mindenki vonja le maga.

 

4 Responses to “Nyertes devizás perek tapasztalatai”

Leave a Reply for anonim


4 × = nyolc