Belügyminisztérium

1051 Budapest, József Attila utca 2-4.
1903 Budapest, Pf.: 314.

[email protected]

 

Dr. Pintér Sándor

belügyminiszter

r é s z é r e

 

 

Tisztelt Belügyminiszter Úr!

 

2013. március 14. napján egy tárgyaláson kellett megjelennem a Fővárosi Törvényszéken 12.30-kor. Mivel ismertem az időjárási előrejelzéseket, bőven hagytam időt az utazásra.

A legutóbbi nagy havazás kapcsán volt összehasonlításai alapom, hogy a Nemzeti Együttműködési Rendszerében mire számíthatok a hatóságoktól és a közútkezelőtől, ugyanis akkor sem volt képes az illetékes közútkezelő a megfelelő komolysággal ellátni feladatát. Erre tekintettel ügyvédjelöltem, és közúti teherszállítással foglalkozó ügyfeleimtől kértem segítséget az időjárási- és útállapotok ellenőrzése érdekében.

Zánka és Tagyon (lakóhelyem és irodám) között a helyi traktorosok megoldják a hó eltakarítását. Zánka térségében egy munkagép folyamatosan sózott és takarított, azonban Balatonfüred térségében már azt kellett megtapasztalnom, hogy a közút kezelője ügyet sem vet a problémára, így 10-11 óra között gyakorlatilag szűz hóban hajtottam Budapest irányába. szeretném hozzátenni, hogy súlyos szélátfúvások nem voltak.

Az M7-es autópálya jól utazható volt, az erősödő szél ellenére a burkolat jó tapadást biztosított.

Bírósági tárgyalásomat befejezvén megebédeltem, biztosítást kötöttem, majd elindultunk feleségemmel Szlovénia irányába az M7-es autópályán. Ekkor már hallottuk, olvastuk, hogy Nagykanizsa térségében baleset történt, így torlódás alakult ki. Álláspontunk az volt, hogy amennyiben nem lehet továbbhaladni, úgy hazamegyünk, és lemondunk olaszországi utunkról, hiszen eredetileg Padovában kellett volna töltenem majdnem egy hetet.

Az M7-es jól járható volt, azonban a Vál-völgyi pihenő körzetében már feltorlódott a sor, így az OMV benzinkútnál visszafordultunk.

 

Tömeges balesetek történtek az M7-es autópálya mindkét oldalán Szabadbattyán és Polgárdi között, az elsődleges információk szerint több ember beszorult a roncsokba – közölte a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője csütörtökön az MTI-vel.

(http://hvg.hu/cegauto.kozlekedes/20130314_Ujabb_tomegkarambol_az_M7esen_tobben_a_r) 14.57

Ha a megyei katasztrófavédelem már beleavatkozott az ügybe, akkor kénytelen vagyok azt feltételezni, hogy volt oka ennek. Ugyanis a hvg.hu már csütörtök 12.11 órakor arról számolt be, hogy ötméteresre csökkent a látótávolság az M7-esen.

Tehát két alternatíva állt rendelkezésemre a döntéshozatal során, ha már a hazajutás eleve nem volt lehetséges. Vagy maradok Budapesten egy szállodában, vagy Ausztria felé elhagyom az országot, hiszen nyugati szomszédjainknál a hó ismert jelenség, és általában felkészülnek a szükséges munkálatokra, nem csupán beszélnek róla.

Itt szeretném kikérni az Ön pökhendi és a felelősséget megkerülő nyilatkozatait a magam nevében. Az általam használt szgk. kapcsán pont egy hete végzett teljes felújítást és karbantartást a szakszerviz. A hólánc egész évben nálam van, minden szükséges technikai segédeszközt magamnál hordok állandó jelleggel. Habár eredeti tervem szerint a hosszú hétvégét kikapcsolódással töltöttem volna, csütörtök délután már nem ez volt a legelős szempont. Biztonságba szerettem volna kerülni egy európai ország európai főközlekedési útvonalait használva. Ha bárki egy szóval is említette volna 16.00 óra körül, hogy az M1 járhatatlan, akkor maradok Budapesten, és most nem írnék levelet Önnek.

Le kell azonban szögezni, hogy a 2013. január közepén leesett hó nagyságrendekkel volt nagyobb, és a hozzá társult viharos erejű szél sem volt kisebb a Balaton – Bakony térségében, Miniszterelnök úr mégsem tett látogatást Önnel együtt szerény tagyoni otthonunkban.

 

A hvg.hu 15.48 órakor tette közzé azt a hírt, hogy az ÁAK információs oldala leállt. Ugyanez az oldal 16.49 órakor közölte az alábbi felhívást:

„A rendőrség azt kéri, senki ne induljon útnak gépkocsival a rossz időjárásra való tekintettel – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálatának sajtóügyeletese csütörtökön az MTI-vel.

András Tamás rendőr főhadnagy azt követően tette közzé a felhívást, hogy az Országos Meteorológiai Szolgálat a legmagasabb fokú, piros riasztást adott ki több dunántúli megyében az erős hófúvás miatt.

E szerint Fejér, Veszprém, Zala, Somogy és Komárom-Esztergom megye több térségében erős hófúvásra kell készülni, amely magas hótorlaszokat emelhet.

Szintén az erős hófúvás miatt Csongrád, Békés és Hajdú-Bihar megye kivételével az egész országban első-, vagy másodfokú figyelmeztetés van érvényben.

A veszélyjelzés szerint az ország nyugati felében mindenhol, de az ország északkeleti felében is várhatóak viharos széllökések. Emellett az ország keleti megyéiben a jelentős mennyiségű eső miatt, több területen az intenzív havazás miatt is figyelmeztet a meteorológiai szolgálat.”

Ebben a pillanatban azonban már beleszaladtunk az Ön által alárendelt szervezetek által felállított „egércsapdába.” Ugyanis a www.police.hu oldal az alábbit tette közzé:

   Kamionstopot vezettek be a 13-as úton

A 13-as útról a kamionforgalmat a Komárom és az M1-es autópálya közti körforgalomnál a Komáromot elkerülő útra terelik a csütörtöki havazás miatt, Kisbérnél pedig a 81-es és 13-as számú főút kereszteződésénél a kamionokat visszafordítják a 81-es számú főútra. A tehergépjárművek számára a komáromi ipari park parkolóját jelölték ki várakozóhelyként – olvasható a police.hu oldalon.

Komárom-Esztergom megyében nehezen járhatók az utak, ezért a megyei rendőr-főkapitányság azt kéri, aki teheti, ne induljon útnak, akik pedig úton vannak, legyenek körültekintők és türelmesek, “tartsanak nagyobb követési távolságot, és az útviszonyoknak megfelelően válasszák meg járművük sebességét”.

Felhívták a figyelmet arra, hogy akinek szükséges, lehetőség szerint csak téli gumival felszerelt járművel induljon útnak, és használja a biztonsági övet. Az autókban legyen elegendő üzemanyag, hólapát, takaró és meleg ital arra az esetre, ha elakadnának – tették hozzá. Beszámoltak ugyanakkor arról, hogy megszűnt a forgalomkorlátozás az M1-es autópályán, ami “lassan, de járható”, azonban torlódás még lehet a Győr felé vezető oldalon, a 77-es kilométerszelvénynél.

 

Itt vetődik fel tehát annak a Komárom-Esztergom megyei ügyeletes tisztnek a jogi felelőssége – akivel egyébként volt szerencsém több ízben is telefonon beszélni – hiszen az állítása nem csupán szakmaiatlan és ténybelileg volt téves, hanem a kialakult szituációban megbocsáthatatlanul nyegle is volt az állandóan hangoztatott klisék ismételgetésével.

 

Nézzük meg, mi lett volna a kötelezettsége az érintett rendőri szerveknek.

A rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 30/2011. (IX. 22.) BM rendelet így rendelkezik az un. biztonsági intézkedések körében:

 

10. § (2) Biztonsági intézkedés keretében terület lezárására kell intézkedni

a) természeti vagy ipari katasztrófa, valamint annak veszélye esetén,

b) tűzeset, műszaki mentés helyszínén,

 

11. § (1) A helyszínt biztosító rendőr

g) az eseményt szolgálati elöljárójának azonnal jelenti,

 (2) A helyszínről való bevonulása után a rendőr írásban jelenti, hogy

a) kinek a felhívására vagy utasítására, mikor érkezett a helyszínre,

 

12. § (1) Közlekedési baleset helyszínén a rendőr a hatáskörébe nem tartozó ügyekben a helyszín megtekintése vagy a szemle lefolytatása érdekében az ügyeletet értesíti. A baleseti helyszínelő kiérkezéséig a rendőr gondoskodik az elsődleges intézkedések megtételére – különös tekintettel az elsősegélynyújtásra, értesítés adásra, helyszínbiztosításra, tanúkutatásra, adatgyűjtésre, kárelhárításra, a forgalom folyamatosságának biztosítására -, a kiérkezést követően segíti a baleseti helyszínelő munkáját, elvégzi a rábízott feladatokat, különös tekintettel a forgalomirányításra, valamint a helyszínfelmérésre.

 

A szolgálati szabályzat külön kiemeli az eljárási normákat katasztrófa esetére:

 

13. § (1) Katasztrófa bekövetkezésének vagy veszélyének észlelése, vagy erre utaló bejelentés esetén a rendőr haladéktalanul gondoskodik az elhárításra jogosult hatóságok és szervek ügyeleten keresztül történő értesítéséről. A rendőr jelentést tesz a rendőrség ügyeletesének, aki az észlelésről vagy a bejelentésről haladéktalanul értesíti a területileg illetékes katasztrófavédelmi szerv ügyeleti szolgálatát.

(2) Katasztrófa helyszínén a rendőr az elhárításra jogosult hatóságok és szervek megérkezéséig intézkedik

a) a közbiztonság és az adott helyzetben elvárható rend fenntartására, valamint ennek helyreállítására,

b) a helyszín, valamint a helyszínre érkező különböző mentőegységek zavartalan munkájának biztosítására, továbbá

c) közreműködik a forgalom lezárásában és elterelésében, valamint az élet- és vagyonmentésben.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szerven kívül értesíteni kell

a) tűz vagy műszaki mentés esetén a tűzoltóságot,

b) a veszélyeztetett terület lakóit, ha a tűzesetet vagy a műszaki mentést szükségessé tevő eseményt nem észlelték, valamint

c) árvízveszély esetén az illetékes önkormányzat polgármesterét.

(4) A rendőr a kialakult helyzetről és a megtett intézkedésekről a szolgálati helyére történő bevonulása után haladéktalanul írásos jelentést készít.

(5) A katasztrófa elleni védekezés során a rendőr közreműködik

a) a lakosság és a határforgalomban résztvevők tájékoztatásában,

b) a végrehajtandó személyi és anyag, jármű vegyi-sugármentesítési feladatok biztosításában, az egészségügyi és a járványügyi rendszabályok betartatásában,

c) a veszélyes szállítmányok kiömlése, szivárgása esetén a riasztási és biztosítási feladatokban, a sugárzó anyagok felfedezése esetén meghatározott eljárásban, valamint

d) a szomszédos országok területéről átsodródó mérgező vagy sugárszennyezett felhők esetén a riasztásban, a szükséges, a védekezés hatékonyságát növelő intézkedések megtételében.

(6) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv katasztrófa vagy annak veszélye esetén soron kívül biztosítja

a) a mentő és segítő erők államhatáron történő átkelését, felvezetését, határátléptetését,

b) a nemzetközi polgári védelmi, valamint a katasztrófavédelemben részt vevő erők, eszközök határterületen történő mozgását, továbbá az egyszerűsített vagy a határátkelőhelyen kívüli átléptetését, valamint

c) az államhatár veszélyeztetett szakaszának lezárását, továbbá a rendészeti célú határbiztosítási feladatok végrehajtását.

 

A szolgálati szabályzat alapján egyértelmű:

 

a)    Az M1-es autópályán kialakult időjárási viszontagságok mellett joggal merült fel a kérdés, ha már nem rendeltek el tilalmat a kamionok közlekedésére nézve, illetve azok egy jelentős része eleve balesetveszélyesen közlekedett, akkor ugyan hol volt a rendőri jelenlét az utakról. A minap Csopakon 9, azaz kilenc csillogó-villogó járőrautó volt azzal elfoglalva, hogy a járművezetőket egrecírozza. A rendőri szervek közlekedéssel foglalkozó „ágazata” szinte csak a költségvetés bevételi oldalát szolgáló bírságolásokkal foglalkozik, és látványosan távol tartja magát mindazon feladatok ellátásától, mely a biztonságos közlekedést szolgálná. Ugyanis Ön hiába panaszkodik a járművezetők felelősségére, ha a rend őreit nem érdekli a gépjárművek műszaki állapota, és az autóvezetők jelentős része eleve alkalmatlan gumival vág neki az útnak. Ugyanúgy nem érdekli Önt, hogy az autópályák használata során a vezetők döntő többsége nem tartja be a jobbra tartási kötelezettséget, így a mindennapi forgalom eleve magában rejti a kockázatot. Az autópályák rendőrőrei kizárólag a sebességméréssel foglalkoznak, így az évek óta tartó szokások ismeretében előre borítékolhatóak voltak a szörnyű balesetek. Azaz Önnek nincsen morális joga arra, hogy bárkit hibáztasson, amikor Ön sem tesz meg szinte semmit annak érdekében, hogy a rendőrség azt a feladatot lássa el, melyet a szakmai szabályok és a tételes jogi szabályozás előír.

 

b)    A már bekövetkezett közlekedési balesetek kapcsán az illetékes ügyeletes tisztnek több forrásból kellett tényszerű információval rendelkeznie. Az M1-es autópályán kialakult veszélyhelyzet és a már bekövetkezett balesetek miatt intézkedési kötelezettsége alakult ki. Legyen az biztonsági intézkedés, avagy a katasztrófa bekövetkezési lehetőség, bekövetkezése esetén követendő eljárás. Amikor az ügyeletes tiszt közleményét 17.45-kor közzétette a hvg.hu, már ott álltunk több ezer autóssal a csapdában. Két helyen lehetett volna forgalomszervezéssel megoldani a helyzetet, vagy csökkenteni a problémákat. A Tatabánya előtti közlekedési csomópontokban nem engedik fel a járműveket a pályára, illetve az oda érkezőket leterelik onnan. Ezen túlmenően lehetőség lett volna egészen a 13-as úti csomópontnál is visszafordítani a járműveket Budapest irányába, hiszen erre a csomópont kialakítása remekül megfelelt. A 13-as út Komárom irányában ugyan járhatatlan volt, ám az M1-es csomópont nem. Az ÁAK munkagépeinek legalább ezt kellett volna külön odafigyeléssel takarítaniuk, de erre vissza kell térni a későbbiekben.

 

c)    Csütörtökön 18.00 óra felé hívtam fel, illetve próbáltam felhívni a segélyhívó számokat, azonban egyik sem felelt. Ezért megcsörgettem az ORFK központi számát, és bemutatkozásomkor azért közöltem, hogy ügyvéd vagyok, hogy valójában kapcsolják nekem az ügyeletes tisztet. Az ORFK központja egész éjszaka segített a vonalak kapcsolásában. Az ügyeletes tiszttel közöltem a kialakult helyzetet részletesen. Nagyon remélem, hogy a rögzített beszélgetést nem törölték valamilyen mögöttes érdek, vagy furcsa műszaki hiba miatt, ugyanis annak visszahallgatását követően hűen rögzíthető a tényállás. Ugyanis lehet, most már tévedek az időpontokban.

 

d)    Az ORFK ügyelete lekapcsolt a megyei ügyeletre, és ott az eljáró tiszt azt közölte velem, mellékrendű utakról próbálnak hókotrót az autópályára juttatni. Ezzel kapcsolatos álláspontom az volt, hogy már a gondolat is rossz, hiszen Győrből kellene forgalommal szemben felvezetni a munkagépeket és megtisztítani az utat, hogy a keresztbefordult kamiont menteni lehessen. Érdekes, hogy egy tűoltósági darus kocsit (négytengelyes) láttunk dolgozni Tatabánya körzetében, ám az a dolga végeztével nem indult meg rendőri felvezetéssel Győr irányába a pálya ellentétes oldalán. Ugyanis nevetséges arra hivatkozni, hogy a „forgalommal szemben nem lehet közlekedni”, amikor a szolgálati szabályzat alapján kötelessége lett volna a forgalmat úgy elterelni, hogy a baleset helyszínei megközelíthetőek legyenek. Az ostobaság és a jogsértés nem lehet mentőöv a rendőrség az végső soron az Ön számára.

 

A két ügyeletes tiszttől kértem, hogy intézkedjenek a védőkorlát átvágásáról és szervezetten fordítsák vissza a forgalmat Budapest irányába. (Ha már a pálya csomópontokat nem használták erre.)

 

A megyei ügyelet tiszt ezt gyakorlatilag megtagadta és azzal rázott le, hogy neki fontos dolga van, és lecsapta a telefont. Az ORFK ügyeletes tisztje azt közölte velem, hogy majd megfontolják.

2013. március 14-én, este 22.00 óra körül az alábbi állapot bontakozott ki:

 

A)   Az ÁAK munkagépeit senki nem látta a pályán délelőtt óta. A Magyar Közút Nonprofit Zrt üzemeltetési igazgatója ma délelőtt telefonon arról tájékoztatott, hogy az ÁAK csak 2013. március 15-én kérte a segítségüket, így 2 db hómarót indítottak útba Győr és szeged irányából segítségül. Több mint három tucat hómarójukkal az ország többi útvonalát próbálták rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotba hozni. Tudomásuk szerint a 13-as főúton 4 méteres hótorlaszok alakultak ki, de nem volt arról tudomásuk, hogy az M1 és 13-as ót csomópontjában ne lehetett volna közlekedni.

 

B)   A megyei ügyeletes tiszt a beavatkozások fontossági sorrendjét úgy állította fel – saját közlése szerint – hogy Kisbér térségének állapotát fontosabbnak tartotta, mint az autópályán rekedt sok ezer járművét, vezetőjét, utasát.

 

C)   Az ORFK-t 20.41 órakor hívtam fel, és egy hölggyel beszéltem, aki közölte, hogy felállították a „törzset” és mindenki jobban tudja nálam, hogy mi a helyzet és mit kell tennie. Sajnos Önök a „törzs” letagadják most, és létrejöttét másnap délelőttre teszik. Az ORFK-t 21.00 órakor is felhívtam, majd 21.42-kor ismét érdeklődtem. 22.42-kor még mindig gondolkodott az ORFK. A péntek hajnali 01:01 órakor lezajlott beszélgetés alapján feladtam a küzdelmet, mert azt tapasztaltam, hogy a szervezet tökéletesen impotens.

 

D)   Ugyanis Önök megtagadták azt a beavatkozást, hogy a szalagkorlátokat megbontsák, sőt, a sajtóértesülések szerint pont Önök léptek fel ellene. Önök egyszerűen nem intézkedtek a hóakadályok eltávolítása érdekében, és nevetséges módon, a keresztbe fordult kamionokat is csak 10 órai „munkával” tudták eltávolítani az útból.

 

E)   A rendőri szervek jogsértő mulasztásának eredményeképpen a hófúvás akadályát képezte a kocsi oszlop. A járművek szélárnyékában úgy rakta le a szél a havat a kocsit, kamionok közé, hogy azt kézi erővel kellett elmozgatni, közben a környező földek feketéllettek a hó hiánya miatt. Mindezt a légifelvételek jól illusztrálják. Azaz a kocsi oszlop megindítása, visszakanyarodása, mozgása eleve meggátolta volna a hó leülepedését, és az akadályok képzését. Csütörtökön Önök „hősies munkával” azt az akadályt próbálták eltávolítani, mely az Önök szakszerű és jogkövető magatartása esetén ki sem alakulhatott volna.

 

F)   Az ORFK és a megye ügyeletesétől még csütörtök délután, este kértem, hogy a tatai páncélosokat értesítsék és kérjenek segítséget. Miután utolsó előfelvételisként még Nagy Imre újratemetése és Orbán Viktor „ruszkik haza” szónoklata idején Zalaegerszegen sorkatonai szolgálatomat töltöttem egy BMP-I páncélozott szállító harcjármű parancsnokaként, pontos ismereteim voltak arról, hogy mire képes egy ehhez hasonló, vagy még nagyobb teljesítményű harceszköz. Tata közelsége adott volt.

 

G)   Az MH 25. Klapka György Lövészdandár (Cím: 2890 Tata, Bacsó Béla út 66.
Postacím: 2890 Tata, Pf.: 20. , Telefon: 06-34/589-111, MH: 02-34/91-11, Fax: 06-34/589-173, HM:02-34/91-73, E-mail: [email protected]) megkeresése nem lett volna ördöngös feladat. Kiderült, hogy a dandártól csak 15-én reggel kértek segítséget. Legalábbis ez volt az Önök kommunikációja. Az adatok visszaellenőrzése érdekében megkerestem telefonon a dandár parancsnokságát.

 

H)  A hvg.hu 2013. március 14., csütörtök | 21:31 órai időpontban az alábbi hírt tette közzé:

Megtiltották a közlekedést Fejér megye több járásában

A Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője a rendőrségi törvény alapján csütörtök este 20 óra 30 perctől visszavonásig teljes gépjárműtilalmat rendelt el több járás területén. Közleményük szerint a móri, a bicskei, a székesfehérvári, a gárdonyi és az enyingi járás közútjaira terjed ki a tilalom, vagyis a települések között minden típusú jármű közlekedése tilos.

A Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint a megyei rendőrkapitány rendészeti helyettese csütörtökön 18 órától Fejér megyében kamionstopot rendelt el az egyes és a kettes számjegyű főutakra. Ez azt jelenti, hogy a 7,5 tonnánál nagyobb össztömegű tehergépkocsik nem közlekedhetnek.

Amennyiben a gépkocsivezetők útközben szereznek tudomást a tiltó rendelkezésről, akkor a legközelebbi parkolóban le kell állítaniuk a járművet. Amennyiben ezt nem teszik meg, a rendőrség szankcionálni fogja a szabálysértést.

 

Sajnos ilyen intézkedésre nem számíthattunk az M1 térségében. Ráadásul a rendőrségi törvény alkalmazása is érdekes felvetéseket indít el. Ugyanis mi akadályozta az ORFK-t és a komáromi kollégákat ugyanezen törvény alkalmazása szempontjából?

 

A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény vonatkozó rendelkezései az alábbiak:

 

1.§ (2) A rendőrség az Alaptörvényben, az e törvényben és törvény felhatalmazása alapján más jogszabályban meghatározott bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti feladatkörében:

 

9. ellátja a rendkívüli állapot, a szükségállapot, a megelőző védelmi helyzet, a veszélyhelyzet és a váratlan támadás esetén a hatáskörébe utalt rendvédelmi feladatokat, továbbá rendkívüli állapot idején és váratlan támadás esetén közreműködik az államhatárt fegyveresen vagy felfegyverkezve átlépő személyek kiszorításában, valamint elfogásában és lefegyverzésében,

 

11. § (1) A rendőr köteles a szolgálati beosztásában meghatározott feladatait a törvényes előírásoknak megfelelően teljesíteni, az elöljárója utasításainak – az e törvényben foglaltak figyelembevételével – engedelmeskedni, a közbiztonságot és a közrendet, ha kell, élete kockáztatásával is megvédeni.

 

13. § (1) A rendőr jogkörében eljárva köteles intézkedni vagy intézkedést kezdeményezni, ha a közbiztonságot, a közrendet vagy az államhatár rendjét sértő vagy veszélyeztető tényt, körülményt vagy cselekményt észlel, illetve ilyet a tudomására hoznak. Ez a kötelezettség a rendőrt halaszthatatlan esetben szolgálaton kívül is terheli, feltéve, hogy az intézkedés szükségességének időpontjában intézkedésre alkalmas állapotban van.

(2) A rendőr köteles a törvény rendelkezésének megfelelően, részrehajlás nélkül intézkedni.

(3) Ha a rendőrt az intézkedés megtételében tárgy akadályozza, azt eltávolíthatja, vagy az akadályt más módon elháríthatja, az ezzel okozott kárért a rendőrségnek az intézkedés alapjául szolgáló cselekményben vétlen károsultat kártalanítania kell.

14. § A rendőr közreműködik a közbiztonságot fenyegető veszélyhelyzet elhárításában. Ha a veszélyhelyzet elhárítása más szerv feladatkörébe tartozik, de beavatkozására csak késedelmesen van lehetőség, a rendőr haladéktalanul gondoskodik a veszély elhárításáért felelős hatóság vagy más szerv értesítéséről.

 

24. § (1) A rendőr köteles a feladatkörébe tartozó segítséget, illetőleg a hozzáfordulónak a tőle elvárható felvilágosítást megadni.

(2) A magánérdekek védelme e törvény alapján csak akkor tartozik a rendőrség hatáskörébe, ha a törvényes védelem az adott körülmények között más módon nem biztosítható, vagy ha a rendőri segítség nélkül a jog érvényesíthetősége meghiúsulna vagy számottevően megnehezülne.

(3) A segítségnyújtás csak halaszthatatlan szolgálati érdekből tagadható meg, közvetlen életveszély esetén csak akkor, ha a segítségnyújtás miatt több ember élete kerülne közvetlen veszélybe.

 

44. § (1) A rendőr az e törvényben és a külön jogszabályban meghatározott közlekedésrendészeti feladatának ellátása során

a) a közúti forgalmat irányíthatja, korlátozhatja, illetve szüneteltetheti;

 

Azaz korrektül meg lehet ítélni, hogy ki állít a valóságnak nem megfelelő tényeket, magyarul ki hazudik, amikor a katasztrófavédelem azzal védekezik ma reggel is, hogy már csütörtökön kiadták a megfelelő utasításokat, etc. Ugyanis ha ez megtörtént, akkor több tucat rendőr és rendőrségi vezető követett el szolgálati kötelezettségszegést. Ha pedig az bizonyosodik be, hogy nem volt szó semmilyen központi intézkedésről, vagy helyi erők döntésképtelenségéről, akkor a konzekvenciákat egyenként kell levonni.

 

A hvg.hu az alábbi közlést tette 21:53 órakor:

 

Szinte járhatatlan az M1-es

Az M1-es autópályán Győr felé, a 34-es kilométerszelvénynél továbbra is áll a forgalom egy keresztbefordult kamion miatt. Szintén Győr felé, a 83-84-es szelvények között hótorlaszt emelt a szél, ezért Tatáig áll a forgalom. Győr felé, a 99-es kilométernél is elakadt egy kamion, emiatt szintén áll a forgalom.

A Budapest felé vezető oldalon Tatabánya-Újvárosnál három kamion akadt el, a forgalmat az 1-es számú útra terelik. A 13-as számú főút lezárása miatt az autópályáról nem lehajtani Komárom felé és ugyanitt felhajtani Budapest irányába.

Az M1-es autópályán a tehergépjárművek és a személygépkocsik mindkét oldalon a 43-as, az 54-es, az 57-es és a 64-es kilométerszelvényben lévő parkolókban állhatnak meg, ahol ételt és italt tudnak vásárolni, és illemhely is a rendelkezésükre áll.

Kisigmándon a faluházban, Nagyigmándon az általános iskolában és Komáromban a Beőthy út 3. szám alatt pihenőhelyet rendeztek be azoknak, akik nem tudtak hazajutni. A Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság azt kéri, hogy senki ne induljon útnak.

http://hvg.hu/itthon/20130314_Orkannal_hoval_ter_vissza_a_tel__orarol?brpage=3

 

22:06-kor ez jelent meg:

 

Lezárják M1-M7 fővárosból kivezető közös szakaszát

A rendkívüli időjárásra tekintettel, közlekedésbiztonsági okok miatt este tíz órától lezárják az M1-M7 autópályák fővárosból kivezető közös szakaszát – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata a rendőrség honlapján. András Tamás rendőr főhadnagy az MTI-nek elmondta, ha valaki a zárást követően a pályán halad, és rendőrautót lát, akkor kövesse azt, és levezetik az autópályáról.

Azaz tényként lehet megállapítani, hogy a rendőrség annak ellenére volt nem méltányolható késedelemben, hogy akár a lakosságtól, akár a hivatalos szervektől érkezett megfelelő pontosságú információ. Ugyanis jómagam is az index.hu információi alapján és a facebook segítségével tájékozódtam.

Állami Autópálya Kezelő Zrt

Az M1 autópálya rendeltetésszerű használatának fenntartására az Állami Autópálya Kezelő Zrt (1134 Budapest, Váci út 45. B. ép., Cg.01-10-043108, adószám: 12147715-2-44) köteles.

Az Opten cégadatai alapján megdöbbenve tapasztaltam az alábbiakat:

Az Állami Autópálya Kezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (Cg.: [01 10 043108]; székhely: 1134 Budapest, Váci út 45. B ép.; rövid név: Állami Autópálya Kezelő Zrt.) egyedüli részvényese, a Magyar Állam tulajdonosi jogait gyakorló MFB

Magyar Fejlesztési Bank Zrt. 2012. július 17-én meghozott alapítói határozatával elhatározta az Állami Autópálya Kezelő Zrt. alap-tőkéjének leszállítását.
Az alaptőke leszállítás előtti összege: 34 050 000 000 Ft (harmincnégymilliárd-ötvenmillió forint), leszállítás utáni összege: 30 162 000 000 Ft (harmincmilliárd-egyszázhatvankettőmillió forint), a tőkeleszállítás mértéke: 3 888 000 000 Ft (hárommilliárd-nyolcszáznyolcvannyolcmillió forint). Az alaptőke, valamint azzal arányosan az alaptőkén felüli vagyon leszállítása eredményeként a Magyar Államot megillető összeg:6 001 044 000 Ft (hatmilliárd-egymillió-negyvennégyezer forint).
A leszállításra tőkekivonás céljából kerül sor.

A hatmilliárdos tőkekivonás egy olyan környezetben, amikor az ÁAK eleve nem képes megfelelő módon ellátni feladatait, több mint súlyos felelőtlenség.

Megfigyelhető az a folyamat, hogy 2010. évet követően a társaság befektetett eszközeit úgy csökkentették, hogy a kapcsolt vállalkozásokban történő tartós részesedés értéke csökkent. Úgy, hogy a kapcsolt vállalkozások tőkekivonása prognosztizálható és tetten érhető. 2010-hez képest 2011-ben a csaknem 5 milliárd forinttal csökkent az ÁAK követelésének értéke szolgáltatás és áruk kapcsán. Ennek ellenére 2011-ben a cég kötelezettségei csökkentek.

Nyilvánvaló, hogy az ÁAK mérlegének elemzése jelentős szakértelmet igényel, de az eredménykimutatás alapján azt kell észlelni, hogy a mérleg szerinti eredmény 2.821.395.000.-Ft volt 2012. december 31-én. Ha 2012-ben tőkekivonásra is lehetőség volt, akkor mindez arra utal, hogy az ÁAK egy remekül gazdálkodó intézmény, mely megfelelő forrásokkal rendelkezik ahhoz, hogy feladatát makulátlanul ellássa. Ám akkor miért az az általános tapasztalat, hogy nem működik az ÁAK?

 Informálisan azt a tájékoztatást kaptam, hogy a 79. km előtt, azaz Győr előtt rekedt meg 4 db munkagép, mely sorsa pont ugyanaz lett, mint az enyém. Mivel a szalagkorlátot nem voltak hajlandóak leszedni, a gépek mozdulatlanságra ítéltettek. Azt meg végképp nem én akarom eldönteni, hogy kinek a kötelessége lett volna leszedni a korlátokat. Irányadó e körben a rendőrségi törvény és a szolgálati szabályzat.

Magyar Közút Nonprofit Zrt

 

A Magyar Közút Nonprofit Zrt (1024 Budapest, Fényes Elek utca 7-13.,

Cg.01-10-046265, adószám: 14605749-2-44) cégadatai szerint 2010-hez képest a mérleg szerinti eredmény 1.796.053.000.-Ft-ról mindösszesen 338.976.000.-Ft-ra csökkent.

A cég a rövid lejáratú kötelezettségeit 2011-ra 7,3 milliárdról 4,8 milliárdra csökkentette. Összességében forrásai 80 milliárdról 61 milliárdra csökkentek. A cég beruházásai 40 milliárdról 18 milliárdra csökkentek.

A két állami tulajdonban lévő közútkezelő vállalat nagy valószínűség szerint a Matolcsy-féle unortodoxiának esett áldozatul. És majdnem gondtalanul át is menne a leépítés, ha nem esne a hó, nem fújna a szél, nem kellene emberekre tekintettel lennie a kormányzatnak. Ugyanis önmagában az a véd, hogy ha már valaki díjat fizet a közút használatáért, feljogosítja a rendeltetésszerű használatnak megfelelő állapot követelésére, lehetne „antidemokratikus, felelőtlen állampolgári cselekedet”, de közben az derül ki, hogy lenne pénz a megfelelő szolgáltatás biztosítására. Azaz az MFB tulajdonosi jogok gyakorlása során elkövetett mulasztása felvetik a hűtlen kezelés büntetőjogi tényállásának kimerítésének alapos gyanúját.

Rendőrség

 

Mint látható, a rendőrség számára törvényi és rendeleti szinten is egyértelmű szabályok szabják meg a kötelességek sorrendjét.

Az egész rendőrségi működésbe csak a katasztrófavédelmi elgondolások zavarnak be.

A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény 2012. január 1-jén hatályát veszítette. A 2011. évi CXXVIII. törvény a csaknem szokásossá váló fordulattal indít, melynek jogszabály szintjén semmi értelme nincsen:

1. § (1) A katasztrófavédelem nemzeti ügy.

 

Az értelmező rendelkezések köréből kiemelendő néhány fogalom meghatározás:

5. Katasztrófa: a veszélyhelyzet kihirdetésére alkalmas, illetve e helyzet kihirdetését el nem érő mértékű olyan állapot vagy helyzet, amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeiket, a lakosság alapvető ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket olyan módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megelőzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek előírt együttműködési rendben történő védekezési lehetőségeit, és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és az állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttműködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét igényli.

 

Azaz kérdés az, hogy a veszélyhelyzet kialakulása során az egyes szervek intézkedési lehetőségei elegendőnek bizonyultak a veszélyhelyzet elhárításához, vagy sem. Ha a válasz igenlő, akkor csütörtökön nem is kellene foglalkozni a katasztrófavédelmi kérdésekkel, csak az egyes személyi mulasztásokkal. Ha a válasz nemleges, az sok rendőr számára adhat felmentést egy szolgálati kötelességszegés gyanúja, vádja alól, ám a felelősség áthelyeződik más szintjére, kimondva, vagy kimondatlanul, az Ön személyére is.

 

A törvény 22.§-ban megjelölt hivatásos katasztrófavédelmi szervek eljárási kötelezettségének elhatárolása kérdésében csak a tények alapján lehet és kell állást foglalni. Feltételezve, hogy az ORFK központi ügyeletén elegendő megyei rendőri és lakossági bejelentésekből származó információ gyűlt össze ahhoz, hogy az ORFK állást foglaljon a veszélyhelyzet fennállása kapcsán, Önnek azt kell megvizsgálnia, hogy az ORFK ügyeletese mikor és milyen jelentést tett e veszélyhelyzet kapcsán.

 

A Kormány feladata a konkrét veszélyhelyzet kialakulásakor:

 6. § (3) A Kormány a katasztrófavédelem irányítása során dönt

a) a védekezéshez szükséges külföldi (nemzetközi) segítség igénybevételéről,

 

Habár a törvény ennek rendszerét szépen taglalja, mégis érthetetlen volt az Önök késlekedése a pénteki napon.

 

Miniszteri felelősség:

8. § (1) A katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter felelős az irányítása alá tartozó hivatásos katasztrófavédelmi szerv működtetéséért.

A konkrét működés területén azonban döntési szabadsága nincsen. Ugyanis a (2) bekezdés a) – j) pontjainak taxatív felsorolásai között ilyen egyértelmű norma nem található.

 

A megyei, fővárosi és helyi védelmi bizottság feladatai

10. § A megyei, a fővárosi, illetve a helyi védelmi bizottság az illetékességi területén összehangolja a katasztrófák elleni védekezésben közreműködő szervek katasztrófavédelemmel kapcsolatos feladatainak ellátását és az arra való felkészülést.

11. § (1) A megyei, fővárosi védelmi bizottság az illetékességi területén irányítja és összehangolja a helyi védelmi bizottságok, a főpolgármester, a megyei közgyűlési elnök, a polgármesterek katasztrófavédelmi feladatait.

 

A megyei, fővárosi védelmi bizottság elnökének feladatai

12.§ (2) A megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke a védelmi bizottság közreműködésével a védekezés irányítása terén:

a) szervezi a Kormány által meghatározott területi védekezési feladatok végrehajtását,

b) irányítja a védekezést, és kezdeményezi a Kormány hatáskörébe tartozó intézkedések megtételét,

c) magához vonhatja a védekezés irányítását, ha a saját vagy az érintett polgármester helyzetértékelése szerint a katasztrófa elleni védekezés a helyi védelmi bizottság lehetőségét meghaladja, erről haladéktalanul értesíti a kormányzati koordinációs szervet,

d) halasztást nem tűrő esetben, a helyben szokásos módon, átmeneti jelleggel elrendeli az élet és az anyagi javak védelméhez szükséges mértékben a veszélyeztetett területekről az állampolgárok kimenekítését, és erről a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve útján haladéktalanul értesíti a Kormányt,

e) folyamatosan értékeli a kialakult helyzetet, a védekezés helyzetét, minderről jelentést tesz a 46. § (1) bekezdésében meghatározott miniszteri biztosnak és tájékoztatja a kormányzati koordinációs szervet,

f) elrendeli a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter intézkedése alapján – vagy halasztást nem tűrő esetben annak utólagos tájékoztatásával – a polgári védelmi szervezetek alkalmazását, erről egyidejűleg tájékoztatja a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetőjét,

g) összehangolja a lakosság és az anyagi javak kitelepítését, kimenekítését, befogadását, ellátását, továbbá a helyi védekezés megszervezését.

13. § Ha a területi, illetve a helyi szintű védekezésben egyidejűleg több szerv együttműködése szükséges, a védekezés közvetlen irányításáért felelős vezetőt illetékességi területén a megyei, fővárosi vagy helyi védelmi bizottság elnöke, illetve a polgármester, több megye területét illetően a Kormány vagy bizottsága jelöli; a kijelölésig az események következményeinek felszámolásában elsődlegesen érintett szerv vezetője végzi a védekezés irányítását.

 

Ha jól értelmezem a jogszabályt, akkor a tökéletes jogi impotenciát hozza létre a törvény, ugyanis olyan egyszerűen nem elrendeltetett, hogy egy személy konkrétan döntést hoz, és az alárendelt személyek azt végrehajtani kötelesek. Mivel hierarchizált rendszerben lehet csak gondolkodni, az alá- és fölérendeltség kérdéseinek elnagyolása önmagában veszélyhelyzetet hoz létre.

Jogtechnikai értelemben véve nevetséges, hogy a veszélyhelyzet fogalmát az Alaptörvényben kell megfogalmazni. Az alkotmányjognak egyszerűen ehhez semmi köze nincsen.

 

44. § A veszélyhelyzet az Alaptörvény 53. Cikkében meghatározott olyan helyzet, amelyet különösen a következő események válthatnak ki:

a) elemi csapások, természeti eredetű veszélyek, különösen:

ac) több napon keresztül tartó kiterjedő, folyamatos, intenzív, megmaradó hóesés vagy hófúvás,

ad) más szélsőséges időjárás következtében az emberek életét, anyagi javait a lakosság alapvető ellátását veszélyeztető helyzet következik be,

 

Ha már azt megfigyelhettük, hogy van egy döntési jogosultság nélküli katasztrófavédelmi szervezet, akkor azt láthatjuk, hogy a centralizálás körében gyakorlatilag minden a Kormányhoz vont:

 

A Kormány rendkívüli intézkedései veszélyhelyzet esetén

45. § (1) Veszélyhelyzetben, a katasztrófa elhárításához szükséges mértékben és területen a Kormány rendeleti úton a 47. §-48. § szerinti rendkívüli intézkedéseket vezetheti be, illetve a 49. §-51. § szerinti rendkívüli intézkedések bevezetésével ezek végrehajtására adhat felhatalmazást.

(2) A katasztrófa károsító hatása által érintett területen a következmények elhárítása érdekében a 47. § (1), (3) és (4) bekezdésében, a 49. § (1) bekezdésében, a (6) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott rendkívüli intézkedések vezethetők be. A következmények elhárítása érdekében kihirdetett veszélyhelyzetben a veszélyhelyzetre vonatkozó sajátos irányítási szabályok nem érvényesülnek.

(3) A Kormány rendeleteinek kihirdetésére – a (3)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel – veszélyhelyzetben is a jogalkotásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) Halasztást nem tűrő esetben a Kormány rendeletei a közszolgálati (országos, területi és helyi) műsorszórók útján is kihirdethetők (a továbbiakban: rendkívüli kihirdetés), és a nap meghatározott időpontjától hatályba léptethetők. Az így kihirdetett rendeletet a Magyar Közlöny legközelebbi számában meg kell jelentetni.

(5) A rendkívüli kihirdetéssel kihirdetett rendeletet a kihirdetés napján vagy az azt követő napon megjelenő országos és helyi napilapokban meg kell jelentetni.

 

A kicsit nehezen értelmezhető jogi normák ugyan rendeletalkotásról szólnak, ám a „rendkívüli intézkedés” fogalmi körében nem csak a rendeletalkotás tartozhat.

 

A veszélyhelyzetre vonatkozó sajátos irányítási szabályok

 46. § (1) Amennyiben a veszélyhelyzet több megyét érint, vagy ha a katasztrófa elhárítása érdekében ez szükséges, a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter – legfeljebb a veszélyhelyzet fennállásáig – miniszteri biztost nevezhet ki.

(2) A miniszteri biztos feladata az érintett területen a védekezési feladatok összehangolása. A miniszteri biztos a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnökét utasíthatja.

(3) Veszélyhelyzetben a településen a helyi katasztrófavédelmi tevékenység irányítását – helyszínre érkezésétől – a polgármestertől a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetője által kijelölt személy veszi át.

(4) Veszélyhelyzetben a települési önkormányzat képviselő-testületének, a fővárosi, megyei közgyűlésnek feladat- és hatáskörét a polgármester, illetve a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke gyakorolja. Ennek keretében nem foglalhat állást önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti.

(5) Veszélyhelyzetben az önkéntes mentőszervezetek védekezésbe történő bevonását a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetője rendeli el.

 

A miniszteri biztos kinevezése nem jogszabállyal történik. Dr. Bakondi György tű. altábornagyot az 1/2010. (VI.4.) BM utasítással nevezték ki, 2010. június 5-i hatállyal. A kinevezése legfeljebb 6 hónapra szólhatott. Kérdés az, hogy mikor hosszabbították meg biztosi kinevezését?

Az biztosnak látszik, hogy Bakondi úr jelenleg csak főigazgatója a BM OKF-nek. Azaz csütörtökön nem létezett miniszteri biztos, így a törvény 46.§-a nem is volt alkalmazható.

A sajtó közreadott egy télügyi biztosi kinevezésről szóló PR kommunikációt. Ez remek, csak az a baj, hogy ebből semmi nem igaz. Ugyanis nem lelhető fel olyan intézkedés, mely a jogszabályoknak megfelelne. Jogi álláspontomat a BM OKF egyik jogásza sem tudta megcáfolni.

 A)   Az unortodox gazdaságpolitika mindenütt a megszorításokat érvényesíti, meggondolatlanul, felelőtlenül, gyakran egyenesen jogellenesen. A közutak kezelésével foglalkozó szervezeteket nem fejni kell, hanem azokat működőképes állapotban tartani.

B)   Az elvonások miatt nem csak március idusán, hanem január közepén is katasztrofális állapotok uralkodtak annak ellenére, hogy mindazon állampolgár, aki már túljutott saját falujának határain, és esetleg Ausztria területére tévedett télidőben, megtapasztalhatta, hogy a havazás nem olyan időjárási körülmény, mely katasztrófát okoz 3-4 cm-es havazást követően.

C)   Az egész M1-es autópályát érintő anomália lehetett volna egy „sima” közúti balesettel összefüggő műszaki mentési kérdés is. Ezt azonban az arra illetékes szervek képtelenek voltak megoldani. Ez az oksági folyamat vezetett ahhoz, hogy az ÁAK munkagépei is beszorultak a dugóba.

D)   A mulasztások jellegéből fakadóan a felelősök kötelessége az oksági lánc átvágása lett volna, azaz annak a folyamatnak a megakadályozása, hogy az eredmény bekövetkezzen. A szalagkorlát átvágása, a terelések megvalósítása, a visszafordítás, a szakaszra való behajtás megakadályozása, etc. mind olyan cselekményeket igényeltek volna, melyet az ORFK koordinálni tudott volna. Ehhez nem lett volna szükség „törzsre”, és kormányzati PR tevékenységre.

E)   A rendelkezésemre álló rész-információk alapján az tűnik ki, hogy közútkezelők munkájának végzéséhez a rendőrségi törvény alapján kötelezőnek tűnő segítséget kellett volna megadni. E törvényi kötelezettség vétkes megszegése folytán alakult ki ok-okozati viszonyban olyan vészhelyzet, melyet az időjárás csak a legcsekélyebb mértékben okozott. Ugyanis az út folyamatos tisztításával nem halmozódhattak volna fel olyan hódombok, melyet később homlokrakodókkal kellett eltávolítani. A folyamatos úttisztítás csak folyamatos gépjármű-forgalom mellett biztosítható.

F)   A kamionforgalom tilalmának kimondása kapcsán történt mulasztás okán azt kell megvizsgálni, hogy aki mulasztott, egyáltalán láthatta-e előre az oksági folyamatokat. Az általános élettapasztalat alapján vérható volt, hogy súlyos balesetek történnek.

G)   Az M1-es autópályán keresztbe fordult kamionok mentésével kapcsolatban súlyos mulasztás terheli azon szervezetet, mely a mentést végezte. Ugyanis, ha látták, hogy 10 óra szükséges ahhoz, hogy végezzenek a munkájukkal, akkor erre figyelmeztetni kellett volna a közút kezelőjét és a rendőrséget. Ha ezt elmulasztották, akkor a felelősség megállapítható. Ha jelezték, akkor a szolgálati kötelezettségszegést kell megvizsgálni az intézkedni jogosult és köteles rendőrtisztek kapcsán.

H)  Végül, ha minden egyes szerv mindent szabályszerűen jelzett, akkor a felelősség kérdésében eljutunk Önhöz. A következtetések levonása nem az én reszortom. Csak fájlalom, hogy a jogszabály-szerkesztési mulasztások és a politikai hajcihő elvette a kormányzat józan eszét, és kínos görccsel a gyomromban szemlélhettem tehetetlenségüket és alkalmatlanságukat.

 

Kérem, jelen beadványomat juttassa el az intézkedésre jogosult és köteles ügyészi szerveknek, továbbá saját hatáskörében folytasson le vizsgálatot. Az Ön miniszteri, jogi felelősségével kapcsolatban továbbítsa levelemet a Miniszterelnök úrnak.

Tagyon, 2013. március 18.

Tisztelettel:

Dr. Marczingós László