Tisztelt Ügyészség!

 

Alulírott dr. Marczingós László ügyvéd, mint ……….sz. alatti lakos meghatalmazott jogi képviselője, az alábbi

 f e l j e l e n t é s t

 terjesztem elő ismeretlen tettes ellen csalás, okirat-hamisítás és önbíráskodás alapos gyanúja miatt az alábbi tényállás alapján:

 

Habár tudom, hogy az alábbi sorok miatt az eljáró ügyészség vérig sértődhet, a fair eljárás követelménye miatt szeretném leszögezni, hogy az adott cselekmények jogi megítélése olyan fokú jogtudást igényel, mely a jogi szakvizsga előfeltételeként elvileg jelentkezett, ám a való életben az ügyészségek ritkán adják tanújelét az elvárt szaktudásnak. Pont ezért igyekszem jogelméleti részletességgel kibontani az egyes jogkérdéseket és arra olyan választ adni, melyet ugyan lehet vitatni, ám azt illik majd megfelelő módon indokolni. Ennek elmaradása esetén feltételeznem kell a tudatos kötelezettségszegést és a célzatot.

 

Közismert tény, hogy a Kúria az utóbbi időkben mind jogegységi döntésekkel, mind egyedi ügyekben hozott ítéletekkel próbálja az un. deviza alapú hitelekkel kapcsolatos jogvitákat eldönteni, illetve a bíróság számára az eljárásjogi kérdéseket szabályozni. Az adott joganyag ugyan mindenki számára kötelező, azonban a téves jogértelmezések körében néha alapvető egyszerűségű kérdéseket is jogegységi döntésekben kell leszögezni. ez van, ilyen a magyar törvénykezés átlagos színvonala. Ezen nem tudunk változtatni.

 

Ügyfelem, ……. adásvételi szerződést kötött a T. Autóház Kft-vel egy Ford Fiesta tip. szgk. megvásárlása tárgyában. A jármű vételára 3.182.250.-Ft volt, melyből a vevő 50.000.-Ft előleget fizetett meg.

A gépjármű-kereskedő „kölcsönt is intézett” a jármű megvásárlásához, így a vevő összesen 318.225.-Ft vételár-részt teljesített önerőként, míg 2.864.025.-Ft kölcsönt igényelt a K&H Bank Zrt jogelődjétől.

 

Érdekes, hogy a csatolt kölcsönszerződésen kölcsön összegeként eredetileg egy CHF összeg szerepelt volna, de azt a hitelező képviselője, azaz a T. Autóház Kft nevében eljáró szerződő fél áthúzta, javította, és kézzel írta bele a valós kölcsönösszeget. Ez érdekes módon egyértelműsíti azt a sértetti kijelentést, hogy amikor a járművet meg kívánta vásárolni, akkor abban állapodott meg a hitelezővel, pontosabban annak meghatalmazottjával, hogy

•  a kölcsön összege:                2.864.025.-Ft
• a kölcsön futamideje:          2008.08.01
• ügyleti kamat:                      2,76%
• THM:                                     9,71%

Induljunk ki abból, hogy a kölcsönszerződés un. konszenzuál szerződés. Ha a felek egybehangzó, egymás irányába mutató akaratnyilvánítása megállapítható, akkor a szerződés létrejött. A törvény azonban a fogyasztói hitelszerződés érvényességét a szerződés írásba foglalásához köti.

Feltételezni kell, hogy a gépjármű kereskedő jogszerűen képviselte a pénzügyi vállalkozást, ám ennek fennállását vizsgálni kell. A képviselő lehet adott esetben álképviselő is, ebben az esetben a megbízójának utólagosan jó kellett hagynia a képviselő eljárását.

 

Jelen pillanatban azonban semmi más nem állapítható meg, hogy a fent jelzett pontokkal együtt a kölcsönszerződés létrejött az egyedileg megtárgyalt részek tekintetében. Az, hogy mi a különbség az egyedileg megtárgyalt feltételek, az egyedileg meg nem tárgyalt feltételek és az általános szerződéses feltételek között, feltételezem, az eljáró ügyész alaposan ismeri, tudja, így nem kell részleteznem.

A sértett a gépjármű átvételekor megkapta a külön okiraton szerkesztett ÁSZF-et, és egy törlesztési listát. A kölcsönszerződés is egyedileg megtárgyalt és egyedileg meg nem tárgyalt részekre tagozódik.

A szerződés azon részei, melyet a felek nem tárgyaltak meg egyedileg, csak akkor válnak a kötelem részévé, amennyiben a pénzügyi vállalkozás által diktált részek tekintetében a fogyasztó valóban megismerhette a feltételeket és azokat el is fogadta. Ezen kötelezettségének a hitelező csak úgy tud megfelelni az irányadó EU irányelv alapján (melyet az ügyészség nyilván ismer), ha a szerződéskötést megelőzően konkrétan a fogyasztó elé tárják azokat. Gondolom, a T. Ügyészség is azon az állásponton van, hogy az ÁSZF-et, Üzletszabályzatokat nem elegendő valahová kifüggeszteni – mondjuk – a toalett mellé.

 

Ha tehát egy létrejött kötelemről beszélünk, akkor csak a szerződésben konkrétan megjelölt forint összegről lehet szó.

Az írásba foglalt szerződés példányaiban számtalan található utalás holmi CHF összegre. Ennek értelmét nehezen lehet felfogni. Habár szögezzük le, a Legfőbb Ügyész úr a Kúria előtti közismert perben megpróbált a bankok védelmére kelni, és erőltetetten érvelni valami mellett, mely a Kúriát igazából nem nagyon hatotta meg. Gondolom, ezzel a kúriai állásponttal az ügyészség is egyetért.

 

Tegyük fel tehát a kérdés – mely jelen büntetőeljárás szempontjából jelentőséggel bír – mi is az a devizában nyilvántartás, avagy deviza alap?

A szerződés példányában az alábbi vetületekben tűnik fel:

v  deviza eladási árfolyam, deviza vételi árfolyam,

v  deviza finanszírozás,

 

A PSZÁF az szerződéskötés időpontjában olyan tartalmú tájékoztatóval „fedezte” a pénzintézetek és pénzügyi vállalkozás cselekményeit, mely szerint a „bank” valahonnan devizát vásárol azért, hogy „olcsó” kamatokkal tudja „segíteni” a fogyasztókat.

Valójában a pénzintézetek a valós betétek terhére finanszírozták a hiteleket. Amennyiben saját ereje nem volt elegendő, természetesen mögöttes finanszírozást vehetett igénybe, ám az tényleg saját banki szintjén, és nem a fogyasztók egyedi szintjén valósul meg. Azaz az a kijelentés, hogy azért vett fel deviza hitelt a pénzintézet/pénzügyi vállalkozás, hogy olcsó hitelt tudjon adni, egyszerűen és ténybelileg nem igaz.

A banki diktátum, mely tekintetében a gépjármű-kereskedő csak az okiratok aláírattatására volt jogosult és képes, tehát egy egyszerű, jól átgondolt megtévesztést tartalmazott, mely kapcsán alappal vetődik fel, hogy a bankok és adott esetben a politikai elit összehangolt magatartását tükrözi.

 

El kellett hitetni két dolgot a fogyasztókkal:

A)   a forint és a CHF egymáshoz viszonyított árfolyam-mozgása viszonylag állandó, nem jelentős gyengülés és erősödés következtében aránytalan elmozdulás nem következhet be, így elvileg létezik árfolyam kockázat, ám annak mértéke nem érheti el a forint hitelek kamatszintjéből eredő terheket.

B)   a CHF és HUF kölcsönök közül az előbbi jelentősen kevesebb terhet jelent a fogyasztóra.

Mindkét hamis tájékoztatás valótlanságon, fikciókon alapul, az tudatosan kialakított és a fogyasztók egyenes szándékkal történő megtévesztését célozza.

 

Ugyanis

a)    a pénzintézeteknek nem volt szükségük devizára a hitelezésekhez. Ezt nagyon egyszerű belátni: tételezzük fel, hogy reggeli nyitáskor volt a banknak mondjuk 10.000.-CHF összege. Ez kb. 150-es árfolyamon 1.500.000.-Ft-ot jelentett. A sértett kért jelen esetben 2.864.025.-Ft kölcsönt. Azt mondta a bank, hogy odaadja a CHF-et, mert neki nincsen forintja ehhez. (Ami önmagában is furcsa, hiszen a kereskedő nem CHF-ért adta el az autót.) A szerződés alapján azzal tévesztették meg a sértettet, hogy valójában nem adták oda neki a frankot, de eljátszották, hogy a de facto odaadott CHF-et megvásárolták tőle 139,14.-Ft-ért. Ahhoz tehát, hogy a forint rendelkezésre álljon, szükség volt minimum 20.583,76.-CHF-re. Pont ez volt az az összeg, melyet a kereskedő áthúzott és helyette a forint összeget írta bele. Ha a sértett meggondolta volna magát és egy másodperc alatt visszaadta volna a kapott kölcsönt, ahhoz 143,31.-Ft-ért kellett volna vennie CHF-et. Azaz 2.949.589,3.-Ft-ot kellett volna elköltenie. Tehát egy másodperc alatt keletkezett a 2.864.025.-Ft és a 2.949.589.-Ft között 85.563.-Ft extraprofit, mely sehol nem jelentkezett a szerződésben. A Kúria Gfv.VII.30.078/2013/14. számú közbenső ítélete ennek kapcsán mondta ki, hogy az un. árfolyamrés szerződésben költségként/teherként való fel nem tüntetése a szerződés semmisségét okozza. Ha pedig a szerződés semmis, akkor ahhoz semmilyen joghatály nem főzhető, az olyan, mintha nem is lenne. A főkötelmet (kölcsön) biztosító mellékkötelmek (opciós, vételi szerződés, etc.) osztják a főkötelem sorsát, azaz, ha a főkötelem semmis, akkor a vételi szerződés is. A semmisséget nem a bíróság ítélete mondja ki, az csak deklarálja. A semmiség a törvény szavánál fogva áll be.

 

Azaz az un. devizában nyilvántartás, vagy deviza alap semmi más, mintsem egy olyan – a fogyasztó elől elrejtett – technika, mellyel a pénzintézet a kötelemben nem nevesített, azon kívül álló terhet viseltet az adóssal. Az árfolyamrés kapcsán tehát a család mindenképpen megállapítandó.

Mivel a pénzintézet kötelezővé tette a forintban való törlesztést, és fiktív devizaváltási ügyletre hivatkozott, az árfolyamrésen kívül hasznát élvezte az un. árfolyam-kockázatnak is. A szerződéskötés idején a CHF kb. 140.-Ft-volt, ma pedig 246.-Ft. Ez a banknak csaknem 2.2 milliós vélt követelést eredményez.

 

b)    a bankoknak nem a kamat volt a remélt árbevétel, hanem az elhallgatott árfolyamrésből, illetve árfolyam-kockázatból számított extraprofit, mely meghaladja magát a tőkeösszeget is. A korábban hatályos Hpt. alapján a „sima” deviza-hitelek kapcsán kellett az árfolyam-kockázat körében tájékoztatást adni. Ám a bankok mit tettek? Deviza hitelnek álcáztak egy sima forint kölcsönt, és a reálisan várható forint gyengülésre játszva tettek szert irreális profitra.

 

A szerződés kapcsán három következtetés vonható le:

1. A kötelem létre sem jött
2. A kötelem kapcsán a Ptk.523.§ (1) bekezdése szerint meghatározott kölcsönösszeg 2.864.025.-Ft, a kamat 2,61%.
3. A kölcsönszerződés semmis, mivel jogszabályba ütközik.

A szerződés létre nem jöttét, vagy a semmisséget figyelembe kell mindenkinek vennie, így a banknak és az ügyészségnek is. Nem lehet a bíróságra mutogatni, hiszen annak ítélete legfeljebb deklarálja azt, amit egyébként is figyelembe kell venni, és a bíróság sem tesz másként.

A semmis, vagy létre nem jött szerződés alapján a sértett köteles visszaadni azt a pénzösszeget, mely a birtokába jutott. Ennek a sértett eleget tesz. A gépjármű a sértett tulajdonjogát képezi, mely teljesen tehermentes és nem jelenti fedezetét a kölcsönszerződésnek – mely, mint mondtam, érvénytelen ügylet, vagy létre sem jött ügylet.

A sértett az alábbi kifizetéseket teljesítette, melyet a késedelmi kamat (jegybanki alapkamat) az alábbiak szerint terhelte, terheli:

 

K&H Bank kölcsöne
törlesztések	valós befizetés	tőketörl	kamattörl	késedelmi kamat mértéke	késedelmi napok száma	maradvány
folyósítás 2008.08.01-én történt						2 864 025
2008.09.15	37 765	9 792	27 973	7,75	46	2 854 233
2008.11.07	39 384	8 300	31 084	7,75	53	2 845 933
2008.12.11	43 810	20 419	23 391	7,75	40	2 825 514
2009.01.21	14 041	-17 698	31 739	10	41	2 843 212
2009.02.12	13 060	-4 077	17 137	10	22	2 847 289
2009.03.19	14 587	-12 716	27 303	10	35	2 860 005
2009.05.27	31 627	-22 439	54 066	10	69	2 882 444
2009.05.27	33 067	33 067	0	10	0	2 849 377
2009.05.27	30 802	30 802	0	10	0	2 818 575
2009.06.12	29 622	17 267	12 355	10	16	2 801 308
2009.07.03	29 490	14 179	15 311	9,5	21	2 787 129
2009.08.04	29 310	6 097	23 213	9,5	32	2 781 033
2009.10.27	28 501	-32 301	60 802	9,5	84	2 813 333
2009.11.11	28 789	17 805	10 984	9,5	15	2 795 528
2009.12.08	28 477	8 832	19 645	9,5	27	2 786 696
2009.12.31	28 485	11 803	16 682	9,5	23	2 774 893
2010.02.09	28 769	9 763	19 006	6,25	40	2 765 130
2010.03.03	28 939	18 996	9 943	6,25	21	2 746 135
2010.05.06	52 623	22 528	30 095	6,25	64	2 723 606
2010.05.06	49 634	49 634	0	6,25	0	2 673 972
2010.05.06	50 157	50 157	0	6,25	0	2 623 815
2010.06.11	53 373	37 199	16 174	6,25	36	2 586 616
2010.08.06	54 466	33 259	21 207	5,25	57	2 553 357
2010.09.13	56 522	46 239	10 283	5,25	28	2 507 118
2010.10.18	56 003	43 382	12 621	5,25	35	2 463 737
2010.11.12	59 276	50 417	8 859	5,25	25	2 413 320
2010.12.09	55 412	46 040	9 372	5,25	27	2 367 281
2011.01.13	56 424	43 372	13 052	5,75	35	2 323 909
2011.02.14	57 984	46 269	11 715	5,75	32	2 277 640
2011.03.19	59 751	47 910	11 841	5,75	33	2 229 730
2011.04.12	56 026	47 596	8 430	5,75	24	2 182 134
2011.05.18	57 916	45 541	12 375	5,75	36	2 136 593
2011.06.15	55 405	45 981	9 424	5,75	28	2 090 613
2011.07.02	57 167	51 325	5 842	6	17	2 039 288
2011.08.04	59 953	48 891	11 062	6	33	1 990 397
2011.09.06	63 007	52 210	10 797	6	33	1 938 188
2011.10.13	68 943	57 155	11 788	6	37	1 881 033
2011.11.14	62 477	49 799	12 678	6	41	1 831 234
2011.12.14	64 490	55 459	9 031	6	30	1 775 774
2012.01.11	67 617	58 081	9 536	7	28	1 717 693
2012.02.20	66 460	53 283	13 177	7	40	1 664 410
2012.05.16	69 868	61 888	7 980	7	25	1 602 522
2012.06.12	65 844	57 546	8 298	7	27	1 544 976
2012.07.11	65 524	56 931	8 593	7	29	1 488 045
2012.08.10	67 512	58 951	8 561	7	30	1 429 094
2012.09.07	65 500	57 826	7 674	7	28	1 371 268
2012.09.14	67 048	65 207	1 841	7	7	1 306 061
2012.11.08	65 606	51 830	13 776	7	55	1 254 231
2012.11.21	62 827	59 700	3 127	7	13	1 194 531
2012.11.21	63 969	63 969	0	7	0	1 130 562
2012.11.21	63 352	63 352	0	7	0	1 067 210
2012.12.03	39 613	37 157	2 456	7	12	1 030 053
2013.01.09	30 000	23 996	6 004	5,75	37	1 006 057
2013.04.12	50 000	35 261	14 739	5,75	93	970 797
2013.05.10	50 000	45 718	4 282	5,75	28	925 079
2013.06.10	35 000	30 482	4 518	5,75	31	894 596
2013.07.11	30 000	26 771	3 229	4,25	31	867 825
2013.08.08	60 000	57 171	2 829	4,25	28	810 655
2013.09.10	35 000	31 885	3 115	4,25	33	778 770
2013.10.10	50 000	47 280	2 720	4,25	30	731 490
2013.12.04	0	-4 685	4 685	4,25	55	736 175

 

A mellékelten csatolt irat alapján a K&H Bank Zrt vélt követelése 3.501.576.-Ft. ebből megilleti 736.175.-Ft. A K&H Bank Zrt azonban megbízta a Triple Unit Kft, hogy hajtsa be a vélt követelését. A behajtó neve M.G., telefonszáma: 0630111111.

A behajtó a vélt követelés behajtását a sértett lelki megtörésével gondolja megtenni. Ugyanis telefonon olyan tartalmú fenyegetéssel állt elő, mely a lakásának közvetlen végrehajtásával, a gépjármű konkrét, fizikai elvételével, a sértett anyagi ellehetetlenítésével kapcsolatos.

 

A Btk. az önbíráskodás esetén nem követel meg tényállásszerű elkövetési magatartásként személy elleni erőszakot. Ha az elkövető kilátásba helyezi, hogy erőszakkal elveszi az autót, az a sértettben komoly félelmet alakít ki.

 

A banki csalássorozat minden mozzanata bizonyítható:

v  a szerződéskötés során eljáró személyeket ki kell hallgatni, és pontosan igazolják tényállításomat, hogy a sértettet hogyan, mivel tévesztették meg,

v  a bank állítólagos deviza váltásaival kapcsolatos okirati bizonyítékot be kell szerezni,

v  igazságügyi könyvszakértő bevonásával igazolhatom tényállításaimat.

 

Fentiek alapján teszem meg feljelentésemet az ismeretlen elkövetőkkel szemben. Tisztelettel kérem a nyomozás elrendelését, a szükséges okirati bizonyítékok lefoglalását és igazságügyi szakértő kirendelését.

Mellékelten csatolom ügyvédi meghatalmazásomat.

Tagyon, 2013. december 4.

Tisztelettel:

Dr. Marczingós László