Az OBH elnöke, dr. Handó Tünde, 2015. június 23-án „A szolgáltató bíróságért” c. programot jelentetett meg. Tette ezt azt követően, hogy az un. deviza alapú hitelekkel kapcsolatos kötelmi jogi perek száma 17.000 darabra nőtt, kezelhetetlenné vált, majd a jogállami mércével mérve elfogadhatatlan DH1 és DH2 törvények alkalmazásával az összes pert meggátolták a bíróságok abban bízván, hogy majd a jogalkotó rendezi a szükséges kérdéseket. 2015. december 31.ig a 17.000 ügy mellé csaknem ennyi érkezett meg, közben a bíróságok anyagi finanszírozásának elégtelensége miatt nem csupán a devizás ügyek, hanem az összes többi per várható befejezése kérdésessé vált. Ugyanis a PKKB-n egyszer csak olyan gyakorlat jelent meg, hogy egy tárgyalási napon az eljáró bíró legalább 6 ügyet köteles kitűzni. Aki járt már egyszer is életében tárgyaláson, az pontosan tudja, ez lehetetlenség, a pereket így ésszerű határidőn belül nem csupán képtelenség befejezni, hanem a bizonyítási eljárások darabjaira hullnak, a feleknek felesleges költséget okoznak, etc.

 

A bíróságok működésével kapcsolatban jelentkező gondokat már csak azzal lehetett tetézni, hogy a Pp. módosítás 2016. január 1-től az összes olyan perben, ahol jogi képviselő jár el, kötelezővé tette az elektronikus kapcsolattartást. A máról holnapra történő, ad hoc Pp. módosítás a problémát ugyan eltolta a nyár közepéig, azonban a perek lefolyása, maga a peralapítás ugyanolyan gondokkal küzd, mint korábban. A költségvetés változatlanul alulfinanszírozza a bíróságokat, ám megjelennek az anyagi források helyett a verbális sikerek. Sajnos ezeknek de facto és de jure hatásuk van a peralapításokra.

 

Sajnos az alábbi 10 pont pusztán demagógia, szakmailag értelmezhetetlen, ugyanis az adott perek ésszerű határidőben való befejezése nem cselekvési tervek és a NER függvénye, hanem a „mocskos anyagiaké”. A bíróságok kellő finanszírozása technikai feltételeket teremt, a személyi állomány megemelése gyorsabb adminisztrációt, a bírságok helyigényének kiszolgálása több tárgyalótermet, a magasabb bírói fizetések nem kontraszelekciót, hanem magasabb szintű jogalkalmazást eredményeznek.

 

1. Felhívom a bíróságok elnökeit, hogy készítsenek cselekvési tervet annak érdekében, hogy az ügyfelek ésszerű időben hozzájussanak a döntésekhez. 

 

Nézzük meg példaként a Gyulai Törvényszék cselekvési tervét:

 

„A Gyulai Törvényszék cselekvési tervében feladatként határozta meg, hogy hosszabb pertartamú ügyek vizsgálatával ügyszakonként és bírósági szintenként fel kell tárni a problémás területeket, mely felöleli mind a bíróság működésében rejlő belső, mind pedig az eljárási szereplők oldalán felmerülő külső okok megkeresését is. Ezen túlmenően tartalmazza a cselekvési terv a feltárt problémák kiküszöbölését biztosító intézkedéseket és azok ütemezését, illetve a pertartamok csökkenésének eléréséhez szükséges vállalásokat is.”

 

http://birosag.hu/media/aktualis/szolgaltato-birosagert-elkeszult-gyulai-torvenyszek-cselekvesi-terve

 

Azt gondolom, eddig is ez volt a törvényszék kötelezettsége. Ha most rádöbbentek a cselekvési szükségszerűségre, akkor mi történt eddig?

 

A Zalaegerszegi Törvényszék hasonló terve itt elérhető: http://zalaegerszegitorvenyszek.birosag.hu/sites/default/files/field_attachment/szt-elnoki-15111109570.pdf

 

Egy dolgot azonban ki kell innen emelnem: a „devizapereket tárgyaló bírák szakmai értekezlete 2015. október 31-i határidővel. Kérdésem az, eddig nem volt szakmai egyeztetés? Ha pedig volt, akkor azt miért tagadják?

 

 

2. Felhívom a bíróságok elnökeit, hogy a bírák ellen irányuló méltatlan támadásokkal szemben határozottan és hathatósan lépjenek fel. 

 

Ez már érinti mind a peralapítás körében jelentkező problémákat, mind az ügyvédek képviseleti jogának korlátozását. A „méltánytalanság”, mint fogalom ugyan az irodalomban ismert, azonban a gyakorlati életben a bíróságok nem ebben az értelemben kívánják alkalmazni. „Méltánytalan támadás” szemükben mindaz, mely kritikát jelent. Azaz a kritika önmagában méltánytalan támadás.

 

 

3. Felhívom a bíróságok elnökeit, hogy a hibákkal, hiányosságokkal szemben továbbra is következetesen lépjenek fel.  

 

Ennek nyomát sem lehet látni az elmúlt fél évben. Az egyes perek pont ugyanazokkal a problémákkal küzdenek, mint eddig.

 

4. Felkérem a bírákat és a bírósági dolgozókat, hogy javaslataikkal és véleményeikkel is támogassák a bírósági szervezetet, hogy közös céljainkat sikerre vigyük. 

 

Ezzel kapcsolatban erős kételyek fogalmazódnak meg, ám az Egri Törvényszék populista, demagóg törekvése mindent elmond e tárgyban:

 

A törvényszék a jogkereső állampolgárok véleményét és javaslatát várja 2015. június 23. és 2015. július 15. között.

http://egritorvenyszek.birosag.hu/sites/default/files/news/sajtokozlemeny_10_pont.pdf

 

5. Kérem a jogkereső polgárokat, hogy javaslataikkal, véleményeikkel járuljanak hozzá, hogy az igazságszolgáltatás közmegelégedésre végezhesse munkáját. 

 

A kritika méltánytalan támadásnak minősül, így az Egri Törvényszék példája alapján meghatározott 3 hetes intervallum minősíti az egészet. Ugyanis az Egri Törvényszék nem tette közzé sem a zemberek építő javaslatait, sem annak megfontolását, sem a cselekvési tervet.

 

6. Kérem az Országos Bírói Tanácsot, hogy tegyen meg mindent az Etikai Kódex érvényesülése érdekében. 

 

Az etikai kódex kapcsán kevés az információ. Ám azt már látom, hogy egyes bírók nem elégedettek vele, van, aki az Alkotmánybírsághoz fordult. Én csak annyit tapasztalok, hogy volt évfolyamtársaimmal meglévő emberi kapcsolataimat is ellehetetleníti.

 

7. Kérem a Kúria Elnökét, hogy a közvélemény érdeklődésére számot tartó ügyekben a jogegység biztosítása érdekében a szükséges intézkedést tegye meg. 

 

A Kúria devizás ügyekben megalkotott jogegységi határozatait nem a törvénykezési gyakorlatban megvalósult ellenmondások feloldása érdekében alkotta meg, hanem a befejezetlen ügyekre vonatkozóan előre alkotott kötelező normát. Ezzel torzította az ítélkezést, nem segítette elő a bírói függetlenség alapján megvalósuló szerves folyamatot. A különböző szakmai tanácskozások, értekezletek eredménye szintén nem a különböző szakmai álláspontok egybevetése volt, hanem kötelező irányítás megteremtése. Így kerülhetett sor arra, hogy a Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának szakmai értekezletértől felvett jegyzőkönyvnek már melléklete is született, melyet kötelező erővel alkalmaznak a bíróságok a devizás ügyekben, akár alapja van a végzéseknek, akár nincsen.

 

8. Megkeresem a Legfőbb Ügyészt, a Magyar Ügyvédi Kamara Elnökét, hogy az etikai és szakmai szabályok alapján közösen lépjünk fel az ítélkezés hatékonysága és az igazságszolgáltatásba vetett bizalom erősítése érdekében. 

 

Ennek ügyvédi oldalról még semmilyen eredményét nem láttam. Sajnos az ügyvédi kamarák – információk hiányában – nem tudnak segítséget nyújtani a jogi képviselet ellátása körében kialakult anomáliák kapcsán. Másfelől a kamarák nem arra felhasználandóak, hogy a kamarai tagság kritikáját elhallgattassák.

 

9. Kérem a Kormányt, hogy a bírósági szervezet véleményét a jogalkotás során továbbra is vegye figyelembe és a tervezett fejlesztésekhez szükséges forrást biztosítsa. 

 

Forrás továbbra sem biztosított. A jogalkotás folyamatát Vékás Lajos professzor véleménye hűen jellemezte a Ptk. tervezett módosítása kapcsán.

 

10. Az Országos Bírósági Hivatal a jövőben is mindent megtesz annak érdekében, hogy a bírák, a bírósági dolgozók anyagi es társadalmi megbecsülése erősödjön.

 

Azt nem kell deklarálni, mely törvényi feladata az OBH-nak.