Ma nyert az igazság. Kis győzelem, ám annál nagyobb jelentőséggel bír. A megítélt perköltséget becseréltem egy dobozra, melynek a tartalma nagyon csábító, és ha majd kinyitom a palackot, akkor iszom a pert vesztő környezetvédelmi főfelügyelőség vezetőjének egészségére.
De mit tudni a beltartalomról?
“A cask strength Bunnahabhain from Murray McDavid. This was distilled in 1978 and aged for 30 years in a mix of port and sherry casks before bottling as part of a release of 573 bottles.” - írja az egyik ismertetés. A birtokomban lévő nedű a 356. sorszámozott palack.
Őszintén megvallva, a whisky akár lehet egy kellemetlen csalódás is. A kóstolás nagymestere, Michael Jackson szerint a lepárló régebbi évjáratú italai nem minden esetben kaptak magas pontszámot, de ízlések és pofonok nagyon különbözőek.
Nekem már van a birtokomban egy “alap” 12 éves Bunnahabhain, melyet még Londonban vásároltam évekkel ezelőtt. Méltánytalanul alacsony áron kínálta a Harrod’s, így kezdő whisky-szerető lévén nem éreztem nagy kockázatot a bevásárlásban. Ehhez képest nagyon megtetszett az ital, melyet jelentősen felerősített az az emlék, hogy a whisky nevének helyes kiejtését a walesi eladó mindegy 20 percig gyakorolta velem végtelen türelemmel.
Ám érdemes visszatérni egy mondat erejéig a fenti, évjáratos tételhez. Az alapügy, mely – akár ideiglenes jelleggel is – de révbe ért, nem volt más, minthogy egy vidéki szippantós mestert a környezetvédelmi hatóság 83.000.000.-Ft-ra bírságolt meg, mivel egy igen jelentős engedélyt elmulasztott beszerezni tevékenysége gyakorlásához. Az ügyben bizonyítást nyert, hogy a mester a munkáját nagy szakértelemmel, minden előírás figyelembevételével végezte. A szippantott szennyvíz nem a bokrokban kötött ki, avagy a Balatonban, hanem minden csöppje a megfelelő szennyvíztisztító telepen került leengedésre. A mester az érintett települések összes szennyvízének 5-6%-át szállította. Egy másik vállalkozó úgy 4-5%-át. A többit a lakosság elengedte módszeresen a karsztrendszerbe (elszikkasztották). Azaz a hatóság nem az ellen lépett fel, aki szennyezte a környezetét, hanem az ellen, aki tett ellene. Igazán korrekt hatósági hozzáállás, olyan magyaros virtus ez kérem.
A jogszabály lehetőséget adna a bírság mérséklésére, elengedésére, ám az a tisztviselők fejében meg sem fogant. A mester tökéletes anyagi megsemmisítésére törekedtek, és nyugodtan aludtak az ágyukban.
A bíróság nem azért emelkedett magasra a szemembe, mert megnyertem az ügyet, hanem mert vette a bíró a fáradtságot, és a peres felek előadását mondatról mondatra kielemezte, értékelte és döntött minden releváns kérdésben. A 18 oldal terjedelmű ítélet nem szokásos.
Közigazgatási perben nincsen megváltoztatásnak helye. Vagy minden marad a régiben, vagy megy vissza az ügy az elejére. Most ez történt, a hatóságnak mindent elölről kell kezdenie. Azaz van idő elszopogatni az italt, és még az sincsen kizárva, hogy újra bíróságon találjuk magunkat…